Reggeli

Egy pötty az asztal sarkán.
Egy folt.
Kiömlött kávé a reggeli eszmélés után.
Hajamba túrok, mintha tied volna,
Szőkés szénaboglya.
A hajnal rajzolta karikát radíroznám,
Ha tudnám.
Sóhajtok egy nagyot
(Gondolom én),
Kívülről csak kicsinynek tűnik,
Valójában odabent fújtatok mint egy dühödt ló.
Egy pötty roggyant pizsamámon,
Lekvár.
Basszus leettem magam!,
A reggeli eszmélés után...
Vagy közben, még nem dőlt el teljesen.
Igazából szar dolog együtt reggelizni
Egy kávéfolttal és egy lekvárpöttyel,
Amikor tudom, hogy nem is oly messze,
Te is ott vagy, talán csak egy kávéfolttal,

Vagy lekvárpöttyel

Roggyant pizsamádon.

Még egy zsemlemorzsát elhelyezek az asztalon
Művészi gonddal
(Ezer másikat alatta),
Majd fogom azt a mocskos rongyot a mosogatóban,
És végre letörlöm azt a rohadt
Kávéfoltot.