Friday 7 October 2011

Felfedező

Mindig is pilóta akartam lenni.
Az egek uraként nézni
Ahogy elsuhan alattam az Eiffel torony.
Vagy vasutas!
Óriás vasszörnyemmel
Meghódítani a pompás csarnokokat,
Hogy győztesen gördülhessek be Paddingtonra.
Ha jönnek a Nagy Vizek?
Hajót adjatok és majd kapitányként ismertek.
Autót nem vezetek.
Szárnya sincs és kevés a kereke,
Piciny a kéménye és vitorlának sincs helye.
A világ meghódítására aligha alkalmas.

Friday 16 September 2011

Két hét

Könnyed tavaszi szellőként
Osontál életembe.
Hogy honnan jöttél, nem kérdem.
Elég, hogy ajkad ajkamra szállt
És forró csókod elkergette
A szürke, angol felhőket.
Talán angyal vagy.
Talán csak a nyárkirály kései tréfája.
Talán csak álmomban láttalak.
De édes álom volt.
Karjaimba zárhattalak
És nem kellett gondolnom
Se jövőre, se mára,
Csak ádáz harcunkra a pesti éjszakával.

Tudom,
Reggel ez a város üres lesz.
Majd bolyongok benne céltalan,
Ahogy papírhajók sodródnak a Dunán.
Kezemben kezed emlékével,
Lábamon táncaink pecsétjével,
Mosollyal arcomon.
Fél szemem az égen lesz
És nézem majd ahogy repülni tanulsz,
De csak miután ma este elloptad csókom ajkamról.
Utánam ne búslakodj,
Egy egész világ van mit meg kell hódítanod.

Tuesday 9 August 2011

Nyáresték

Nyáresték múlnak
Egy szó nélkül.
Csak a szél bóklászik
Ajtók, ablakok rései közt.
Persze a Hold ott lógatja lábát
A szürke angol felhőkön,
De ő is csak némán mosolyog.

Néha a városban járok.
A városban zaj van.
Tenyerek csattannak,
Poharak csörrennek,
Kacajok szaladnak.
A lányok csinosak,
Olyannyira,
Hogy csak a mocskos szex jár az agyakban:
A gyűrött lepedő.
Egy formás test ahogy enyémhez simul,
És ahogy közel fülemhez
Valaki zihál,
Vagy hajamba túr
Amíg nyelvem vesztetten
Addig csábítom
Amíg egy halk sikollyal azt nem mondja:
Elég.

De a nyáresték csak múlnak
Egy szó nélkül.

Friday 5 August 2011

III.

Suhanó fák,
Lovak kabátban.
Tán a szél sem tudja:
Múltból jövőbe?
Tengődünk a jelenben
Mint egy hátrahagyott plüssmedve;
Tele emlékekkel.
Valahol a senki földjén ülve
Várok egy gazdára,
Egy örök barátra,
Ki majd fogja két kezem
És majd elmondja:
Van ennek így értelme.

Tuesday 5 July 2011

Story Of Friday Night (lyrics)

Saturday afternoon
The sky weeps for me and you
It's not your fault it's only me
Many things I didn't say

It isn't just a dream

The night slipped by
While words were stumbling around
I tried to say I tried so hard
The moon fell asleep I had to go away
I wish you could walk with me

This wasn't just a dream

And now I inhale this silence around me
Writing stupid songs and hoping one day you'll be here
If you have to say something than say it to me now
Say it out loud

I'm just a boy standing in front of you and nothing more
A cold breeze took my hand and walked me home
I wish I could walk with you

I hoped this was just a dream

Saturday 2 April 2011

I'm home (song lyrics/dalszöveg)

We had this thing in the good old days
As we danced in the moonlight just you and me
I always told I have no time for the boys
Cause that time I was only yours

And now I call your name
And now I hope you hear

Cause I'm home tonight
Cause I'm home tonight

I ain't an idiot prayer there's a reason for the wounded knee
I address that cruel god but fuck he ain't listening
You are still in my heart
The night is still filled with a cry

So now I call your name
And now I hope you hear

Cause I'm home tonight
Cause I'm home tonight


The candles go sleeping now
I must say 'good night!'


Knock on my door and wake me now we still have a dance
That we have to dance now

I know you're in the town
But it is the same I left behind

And now I call your name
And now I hope you hear

Saturday 26 March 2011

II.

Csillagnappalok.
Átivott éjszakák.
Talán még barátot is találsz
Ezen ismerős város utcáján.
Mikor reggel álmos szememmel
Arcom vissza-nemtündöklő történelmét keresem,
Vágy ébred.
Büszke embernek lennem nekem kell.
Férfi.
Mosolyogni e homályos világra
Melyet Isten hátrahagyva
Könnyekkel átkozott meg.
Hogy ember embert öljön
És te rajtam nevess.
Gyűlölnöm kellene.
Gyűlölnöm téged.

Monday 7 February 2011

I.

Istenben én sosem hittem.
Még is térdemre hullok éjjelente,
Halk szavakat motyogok lepedőmbe,
Ahogy halk szavakat súgtam füledbe.
Inspirációm vagy.
Illatod megbabonáz és tehetek bármit,
Vágytam, vágyom és vágyni fogok rád.
Hogy elhagytál nem fáj.
Hogy rossz ember vagyok csak az bánt.
Széppé engem te teszel,
Esti álmom benned lelem.
Ne hidd kedvesem, hogy rajongok érted.
Ne hidd, hogy rajongásért esdem.
Szerelmet kérek.
Múltba veszett emlék nem érdekel,
Tükörben magam már fel nem ismerem,
És ugyan együtt voltunk gyermekek,
Nem abból kérek.
Végtelen hosszú sétákra mennék veled,
Hogy elvesszünk beszélgetéseinkben,
Vagy csendben ülhetünk a zöld gyepen
Kezünkben könyvekkel.
Lábujjammal simogatnám lábad
És csendben ellopott mosolyod
Csókként adnám vissza édes ajkaidra.
Ha tél van?
Kanapénk lenne a park,
Takarónk a kék ég mi alatt elbújhatunk nyugodtan.

Idegen ország fia én lenni nem akartam.
Az álmokat nem festeni, élni vágytam.
De ha kezed kinyújtod,
Ajkamat csókoddal áldod,
Nem lesz többé törött álom.
Szárnyra kapok és haza szállok,
Majd téli álmokban táncolunk,
És én veled maradok,
Mert maradni akarok.

Sunday 23 January 2011

Improvizáció

Én a dalt még neked írom.
Te a dalt már nem nekem szánod.
Az én estémből még te hiányzol.
A te estédből már nem hiányzom.
Ágyam hideg hisz te már nem fűtöd.
Régi képek a monitoron,
Néhány álmos szó egy papírlapon.
Akarlak te szent!
Akarlak úgy ahogy akartalak egyszer,
És beléd marnék, és csak veled lennék,
Csak ajkad ízét ízlelném,
Csak testeden elvesznék,
Csak egy kicsit még.
Csak egy kicsit még légy az enyém.