Sunday 10 October 2010

Éji pillanat

Melletted ültem egy éjszaka

Az ablak alatt a világot néztem

A zűrzavart

Az inkompatibilis formák

Hogyan nyelik be az embert

A hold hogy bújik előttem

Hogyan sír az ég velem

Mikor itt ülök melletted egy éjjelen


Azt kiáltom magányomban

Hol vagytok akárkik

Angyalok istenek barátok

Barbárok

Itt vagyok neked s hol vagy te

Tényleg oly távol vagy tőlem

Vagy csak karnyújtás-messzire

Hisz itt ülök melletted ezen az éjjelen


Istenhez imádkozom

Isten nem létezik többé

A parkok nem virágoznak többé

Míg én a pillanatra várok

A holnap meg csak úszik távol

Nézd zokog az ég

Ötvenezer könnycsepp hull eléd

Mikor melletted ülök s eljön az éj


Anyák katonák doktorok

Halandók és haldoklók

Hívők és hitetlenek

Buzik papok emberek

Nézzetek körbe magatokban

Nem leltek engem

Segítsetek

Lelkem vesztettem egy padon ülve


A hold elfordult tőlem

Én öledbe hajtanám fejem

Csendben

Hol vagy milyen távol tőlem

A sötétben kereslek

Karjaimba zárnálak örökre

Nem lellek téged

Bár itt ülök melletted egy éjjelen

No comments:

Post a Comment