Melletted ültem egy éjszaka
Az ablak alatt a világot néztem
A zűrzavart
Az inkompatibilis formák
Hogyan nyelik be az embert
A hold hogy bújik előttem
Hogyan sír az ég velem
Mikor itt ülök melletted egy éjjelen
Azt kiáltom magányomban
Hol vagytok akárkik
Angyalok istenek barátok
Barbárok
Itt vagyok neked s hol vagy te
Tényleg oly távol vagy tőlem
Vagy csak karnyújtás-messzire
Hisz itt ülök melletted ezen az éjjelen
Istenhez imádkozom
Isten nem létezik többé
A parkok nem virágoznak többé
Míg én a pillanatra várok
A holnap meg csak úszik távol
Nézd zokog az ég
Ötvenezer könnycsepp hull eléd
Mikor melletted ülök s eljön az éj
Anyák katonák doktorok
Halandók és haldoklók
Hívők és hitetlenek
Buzik papok emberek
Nézzetek körbe magatokban
Nem leltek engem
Segítsetek
Lelkem vesztettem egy padon ülve
A hold elfordult tőlem
Én öledbe hajtanám fejem
Csendben
Hol vagy milyen távol tőlem
A sötétben kereslek
Karjaimba zárnálak örökre
Nem lellek téged
Bár itt ülök melletted egy éjjelen
No comments:
Post a Comment