Nappaliban lámpa huny.
Ott ülsz te az egyetlen.
Felém súgsz, hogy menjek,
És én megyek mert szeretlek.
Tuesday, 24 August 2010
Subscribe to:
Posts (Atom)
"Akármiből teremtettek is lelkeink, az övé és az enyém ugyanabból van." (Emily Bronte)